Régóta meg akartam nézni ezt a Joe D'Amato filmet, azonban kisebb csalódással kapcsoltam ki a végén. Sajnos Klaus Kinski hamar eltűnik a színről, és a racionalitást mellőző (ez mondjuk nem baj), elég szürreális történet sem túl megnyerő, inkább a bárgyúság jellemző az egész film hangulatára. Azt hiszem továbbra is a Buio Omega a legjobb Aristide filmjei közül. Trailer
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése